Közkívánatra utána jártunk a kürtőskalács történetének, de most talán még jobban össze vagyunk zavarodva, mint eddig. E közkedvelt édesség pontos eredete ugyanis még mindig homályba vész.
Folytatjuk a korábbi cikkünkben elkezdett ízletes téma, a kürtőskalács taglalását. Volt már szó az elnevezés eredetéről, és a receptek felbukkanásáról, na de mi a helyzet a sütemény eredetével?
Tényleg magyar édesség a kürtőskalács?
Ahogy szinte minden hagyományosnak számító ételnek, úgy a kürtőskalácsnak is több eredettörténete van. Az egyik legkorábbi időkre visszanyúló szerint, még a honfoglaló magyaroknak köszönhető az isteni alaprecept: amikor őseink a portyázásaik során lisztet és tojást zsákmányoltak, tésztát gyúrtak belőle az asszonyok. Ezt a kürtök köré tekerték, majd a tűz parazsa fölött megsütötték, innen eredezteti a legenda a kürtös elnevezést.
Egy másik történet szerint egy székely asszony leleményességének köszönhető az édesség, és a tatárjárás időszakához kötődik a kürtőskalács keletkezése:
„A legnépszerűbb legenda szerint a kürtőskalács eredete a tatárjáráshoz kapcsolódik. A tatár seregek közeledtére a kezdeti ellenállások után, Székelyföld lakossága jobbnak látta elmenekülni. Voltak akik a hegyekbe menekültek, mások pedig a Budvár és a Rez barlangjaiban leltek menedéket. A tatárok pedig, hogy sem megtámadni, sem kicsalogatni nem tudták a biztos és megközelíthetetlen búvóhelyen levőket, elhatározták, hogy kiéheztetik a székelyeket. Ez így ment hosszú ideig, amíg egyszer csak a tatároknak és a székelyeknek is elfogyott az ennivalójuk. Ekkor egy okos székely asszony összekaparta a maradék lisztet, hamuval összekeverte, és hatalmas kalácsokat sütött, amelyeket dorongra vagy magas póznákra húztak és fölmutatták a tatároknak: „Nézzétek mi itt milyen jól élünk, míg ti pedig éheztek.” A tatárok akik, már alig bírták az éhezést, bosszúsan elvonultak.”
A magyar nemesség már a XVIII. században felfedezte magának
A recept folyamatos átalakulásának és tökéletesedésének köszönhetően, a kürtőskalács már a XVIII. századra a magyar nemesség egyik közkedvelt süteményévé vált. A kürtős kalácsot főként lakodalmakban, vagy más egyházi ünnepek alkalmával szolgálták fel a vendégseregnek.
A XIX-XX. századra pedig már mondhatni komoly rajongótáborral rendelkezett a kürtőskalács, és már nemcsak az arisztokrácia kiváltsága volt, a nép körében is elterjedt. Bár kezdetben itt is inkább ünnepi édességnek számított, majd az idők folyamán vált hétköznapi süteménnyé. Erről egyébként Nyisztor Tinka – Hétköznapok és ünnepnapok: A moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiája című munkája is tanúskodik:
“… kihúzzák a szenet a padkára, előveszik a kürtőskalács sütőt és készítenek kalácsot. Régebben, épp úgy, mint Pusztinában a keresztelői lakomára és más ünnepi alkalmakra is készítették… A szaggatott tyúkhúst pánkóval, kaláccsal vagy kürtőskaláccsal fogyasztották el.…Az ünnepi asztalra a tyúk mellé pánkó és kürtöskalács került, napjainkban már csak kelt tésztából készített ’palacsintát’ sütnek.”
Amikor a nagy kürtőskalács-háború a tetőfokára hágott
Bár a kürtőskalács már évszázadok óta a magyar gasztronómia szerves, és igencsak finom részét képezi, mégis négy éve parázs nemzetközi vita robbant ki körülötte. Történt ugyanis, hogy 2015-ben Románia akkori agrárminiszter-jelöltje román édességként szerette volna regisztráltatni a kürtőskalácsot az Európai Unióban, amivel komoly vihart kavart itthon és székelyföldön egyaránt.
Éppen ezért a magyar Hungarikum Bizottság példátlan gyorsasággal folytatatta le az egyik unikális, hazai sütemény hungarikummá nyilvánítási eljárását. Első lépéseként 2015. január 29-én felvették az édességet a Magyar Értéktárba, majd az év végi helyzet fokozódásával a kürtőskalács mindössze két hetes tárgyalási folyamat alatt vált hungarikummá, 2015. december 3-án.
A hivatalos indoklás szerint azért kapta meg kitüntető gyorsasággal a hungarikum védjegyet a kürtőskalács, mert a Hungarikum Bizottság az erdélyi, a székely és a magyar identitás részének tartja ezt az édességet. A Bizottság véleménye szerint a kürtőskalács tükrözi a régi konyha kreativitását, és Erdélyben a magyar identitás egyik jelképe. De akárhogy legyen is: az elvitathatatlan, hogy a kürtőskalács nagyon-nagyon finom édesség!